A halál angyala

1. Fejezet: Szokásos kezdet

Kagome: - Inuyasha nem érted meg, hogy mennem kell? Fontos vizsgám lesz!
Inuyasha:- Persze, mindig azok a fontos vizsgák. Nem értem, miért van rá egyáltalán szükség.
Fontosabb, hogy meg tanuld, hogyan védd meg magad!
Miroku:-     Tudod Inuyasha nem csak az erő a fontos. A tudás is sokat számít. Gondolom főleg Kagome világában.
Inuyasha:- Persze! Én akkor is azt mondom...
Kagome:-  Inuyasha, kezdesz kihozni a sodromból.
Inuyasha:- És mégis miből lesz az a nagyon fontos vizsgád?
Kagome:-  Algebrából.
Inuyasha:- Az meg mi? Mindegy biztos az is egy hülyeség, amit a te......
Kagome már nem bírta tovább hallgatni Inuyasha szemrehányásait, ezért a legjobb fegyelmezési módszerét alkalmazta:- Inuyasha, Osuwari!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Inuyasha a földön találta magát. Mire föleszmélt Kagome már el is tűnt, mert a kútba vetette magát.
Sango:-     Tessék, most boldog vagy? Mindig úgy kihozod a sodrából.
Shippou:-  Inuyasha ne viselkedj már ilyen gyerekesen. Még én sem viselkedek így.
Miroku:-     Szerintem, most hagyjátok békén. Hadd heverje ki, hogy Kagomenak most fontosabbak a vizsgái.
Sango:-     Kirara gyere. Menjünk Kaedehez. Jöttök?
Miroku és Shippou vele mentek, de Inuyasha ott maradt.
Kagome szobájában tanulás közben:
Kagome: ,,Talán nem kellett volna így elküldenem Inuyashát. Végül is csak azt szerette volna, hogy vele maradjak, ha úgy vesszük. De mindegy, most már itt vagyok. Most nem vele kell törődnöm, hanem az algebrával.”
Ekkor Souta ordítása terelte el a figyelmét.
Souta:-      Kagome itt van Inubátyó. Azt mondja beszélni, szeretne veled. Inubátyó kérsz chipset?
Kagome:   ,,Mi? Inuyasha itt? Mit akar ilyenkor? Máskor is elterelte a figyelmemet a tanulásról.” - Engedd be!
Inuyasha bejött. Csurom víz volt. Kagome most vette csak észre, hogy odakint esik az eső. Nem tetszet neki Inuyasha arckifejezése. Úgy érezte ebből veszekedés lesz.
Kagome:-  Souta azt mondta beszélni, akarsz velem. Nos, miről van szó?
Inuyasha:- Nos, csak, arról hogy jól lejárattál a többiek előtt. Mégis mit képzeltél, hogy...
Kagome:-  Azt képzeltem, hogy le kell valahogy állítani téged, mert...
Inuyasha:- Még hogy engem leállítani? Tudod mit?
Kagome:-  Inuyasha te.. te...  egy... te egy felfuvalkodott kis béka vagy!!!!
Inuyasha:- Még hogy én egy felfuvalkodott kis béka? Miért? Azért, mert azt szerettem volna, hogy velem maradj?
Kagome:-  Tessék?- ,,gondoltam, hogy ez a valódi oka. De hogy a természete ellenére is csak így kimondja?”- Ismételd, meg amit mondtál.
Inuyasha:- Miért mit mondtam?-,,Nem igaz, hogy így kicsúszott a számon. Nem akartam, hogy megtudja. Legjobb, ha úgy teszek, mintha nem mondtam volna semmit.”
Kagome:-  Az előbb azt mondtad, hogy szeretted volna, ha veled maradok.
Inuyasha:- Nem mondtam ilyet?
Kagome:-  De igen.
Inuyasha:- De nem.
Kagome:-  De igen!
Inuyasha:- De nem!
Kagome:-  Osuwari!
És Inuyasha ismét nagyot zuhant a gravitáció és Kagome kiáltása által. Kagome visszaült az asztalához tanulni. Kb. hajnali 2 óra lehetett, mire befejezte. Az ágyához igyekezett, mire látta hogy Inuyasha elfoglalta, és már rég aludt a maga kis világában. Kagome odament és mellé feküdt.
Kagome:  ,,Inuyasha, még ha le is tagadod, akkor is tudom, hogy mit mondtál. El sem hiszem…”

2. Fejezet: Az új fiú

Másnap reggel:
Mire Kagome felébredt Inuyasha már nem volt mellette. -Visszament- gondolta. Megmosakodott felöltözött, és már ment is lefelé. Megreggelizett a családdal, majd félóra múlva indult az iskolába.
Kagome:-  Szia mama! Elmentem.
Kagome anyja:- Jól van, sok szerencsét a dolgozathoz.
Kagome kiment a kertbe az ősöreg fához. Megállt előtte egy percre. Behunyta a szemét és Inuyashára gondolt. - ,,Mindig megvédett. Ha tőle függ, az életét is kockáztatta volna értem. Mégis miért nem lehetünk együtt? Kikyou. Hát persze, Kikyou. Inuyasha még mindig szerelmes belé. És akármit is próbálok tenni nem szakíthatom el tőle soha!”- Mire Kagome kinyitotta a szemét Inuyasha állt előtte. Ijedségében meghátrált egy kicsit.
Kagome:-  Mit akarsz Inuyasha? Azt hittem visszamentél a saját világodba.
Inuyasha:- Mondtam már tegnap is. Beszélni szeretnék veled.-Inuyasha hangja sokkal lágyabb lett. Kagome érezte, hogy libabőrös lesz.
Kagome:-  Azt hittem, tegnap már beszéltünk.- Ezt szerette volna határozottan mondani, de érezte, hogy beleremeg abba amit mond.
Inuyasha:- Tegnap csak ordibáltunk egymással. Szerinted az beszélgetés volt?
Kagome:-  Nem...
Inuyasha:- Jó. Csak azt szerettem volna mondani... - Inuyasha közelebb ment Kagomehoz.
Kagome:-  Igen...? - Kagome szintén.
Inuyasha:- Hogy...
Ajkuk csaknem egymáshoz ért. Mindketten erre vártak. Arra a bizonyos első csókra. Arra félénk de egészen forró csókra, ami körülöleli az embert és érzi, hogy biztonságban van.
Kagome anyja:- Kagome hogyhogy nem vagy már az iskolában?- Kagome anyja a konyhai ablakból kiabált ki a lányának.
Kagome:-  Máris indulok anya.- Kagome gyorsan elhátrált Inuyashától. 1 percig még egymás szemébe néztek, majd Kagome elfutott Inuyashától, és az iskola felé vette az irányt.
Jobban mondva rohant, mert tudta, hogy késésben van. De még odafelé menet is csak Inuyashára tudott gondolni. - ,,Miért nem történt meg? Miért, miért, miért?”- Mire az iskolához ért már éppen csöngettek az első órára. Gyorsan berohant az osztályterembe, ahol már a tanár várta.
tanár (biológia):- Köszönjük Higurashi kisasszony, hogy késve bár, de végre meglátogatta
osztályát és szerény személyemet.
Kagome:-  Elnézést tanár úr a késésért.- azzal Kagome leült a helyére.
tanár (biológia):- Ha minden igaz ma új tanulót köszönthetünk. Ha végre megérkezik. Tetszeni fog önnek Higurashi kisasszony, ha továbbra is tartja ezt a késési szokását.
Ekkor kopogás hallatszott az ajtó mögül, majd kitárult és egy fiú lépett be a terembe. Méghozzá nem is nézett ki olyan rosszul. A fiú a tanár felé vette az irányt, majd egy papírt nyomott a kezébe.
tanár (biológia):- Áá, szóval te lennél az új diák. Hogy is hívnak?
Satsi:-  Satsi.
tanár (biológia):- Nem vagy valami bőbeszédű. Na mindegy, keres magadnak egy szabad helyet. Kagome mellet épp volt egy. Satsi leült mellé. Kagome úgy érezte, illene bemutatkozni.
Kagome:-  Szia Kagome vagyok.
Satsi:-        Szia Satsi vagyok.
Kagome:-  Honnan jöttél?
Satsi:-        Nem érdekes.
tanár (biológia):- Örülnék, ha abba hagynák a beszélgetést.
Kagome és Satsi nem szóltak egymáshoz. Később Satsi oldalbabökte Kagomet, majd egy levelet csúsztatott a kezébe: Úgy halottam ma bulit szerveznek itt. Nem akarsz velem eljönni?
Kagome: ,,Úristen tényleg. Ezt elfelejtettem. De ma vissza kell mennem Inuyashához. Nincs időm ilyesmire.”
Kagome a választ becsúsztatta Satsi padjába. Satsi óvatosan kihúzta és elolvasta:
Sajnos nem tudok. Nem érek rá.
Hamarosan Kagome már a választ olvasta: Kérlek... érted mennék!
Kagome:- ,,Hát erre most mit válaszoljak. Nem mehetek. De végül is Inuyashának ott van Kikyou. És nekem is kéne egy kis kikapcsolódás...”
Satsi sikeresen megkapta a választ és elolvasta: Jó rendben.
A fiú boldogan nézett Kagomera majd közelebb hajolt hozzá és a fülébe súgta:- Hétre érted megyek.
Kagome nem tudta miért tette ezt.- ,,De ennek a fiúnak a szemei...olyan... olyan gyönyörűek. Miért nem tudtam neki nemet mondani?”- míg ki nem csöngettek, Kagome ezen gondolkodott. Kicsöngetéskor barátnői kivonszolták az udvarra.
Ayumi:- Jaj Kagome annyira aggódtunk érted. Azt hallottuk, hogy olyan bőrproblémád volt, amitől az egész arcodat hólyagok borították.
Kagome:- Őő...igen?...de most már jobban vagyok.- ,,Jaj ez a nagyapa! Mindig olyan fura ötletei vannak, ha fedeznie kell.”
Eri:-    És mondd, felkészültél az algebravizsgára?
Kagome:- Tessék? Jaj tényleg a vizsga!! - ,,teljesen kiment a fejemből! Ez is Satsi miatt van.”
Yuka:-     Mond Kagome, mi a helyzet a barátoddal? Még mindig nem meséltél eleget róla.
Kagome:- Hát...
Ekkor Houjo sietett Kagome felé. Az arca örömtől sugárzott.
Houjo:-     Szia Kagome! Végre visszajöttél. Azt hallottam...
Kagome:- Tudom. De már jobban vagyok.
Houjo:-     Gondolom tudsz a buliról. Nem akarsz velem jönni?
Kagome:- Sajnálom Houjo, de már elígérkeztem.
Ayumi:-     Kinek?
többiek:-   Igen, kinek?
Kagome:-  Az új fiúnak, Satsinak.
Ayumi:-     Jaj az a fiú nagyon helyes. Szerinted is Kagome?
Mikor ezt Houjo meghallotta, eléggé búskomor lett. Ezt Kagome is látta.
Kagome:- Sajnálom Houjo.
Houjo:-      Nincs semmi baj. Majd legközelebb.
Ekkor becsöngettek, majd két óra után jött a várvavárt algebra dolgozat. Mikor Kagome ezen is túl volt örült, hogy, márcsak egy órája lesz. Az óra végén Kagome hazament és Inuyashára gondolt.- ,,Vajon mit fog szólni Inuyasha, hogy mással megyek randizni. Végülis nevezhetjük  randinak. Elvégre Inuyasha még nem a barátom. Még csak meg sem csókolt. De azért jó lenne, ha már együtt járnánk. Megvan. Így fogom őt féltékennyé tenni. Satsi segítségével.”
Ekkor Kagome hazaért. Gyorsan felment a szobájába.
Kagome:- ,,Még nem is tudom, hogy mit vegyek fel. Ráadásul gyorsan rendbe kell raknom a szobámat. Anyu biztosan nem enged el, ha látja, hogy milyen rendetlenség van”.
Kagome miután összepakolt a szobájában elkezdett öltözködni. Látta, hogy már csak 2 órája van a buli kezdetéig. Gyors hajigazítás: egy laza konty, majd enyhe smink. Utána a szekrénybe kezdett keresgélni, egy megfelelő báli ruha után. Elvégre ez inkább bál, mintsem vad buli. Kagome éppen fehérneműben kereste a megfelelő ruhát, mikor Inuyasha megérkezett, hogy visszavigye Kagomet magával.
Inuyasha:- ,,Úgy hiányzott Kagome. Elég volt azt nézni, miként veszi rá Miroku Sangot, hogy a gyerekei anyja legyen. Miért nem tudtam megcsókolni Kagomet? Miért? Meglepem őt. Felugrok az ablakába.”
És Inuyasha egy nesztelen szökkenéssel Kagome nyitott ablaka előtt guggolt. Kagome észre sem vette. Inuyasha látta, amint a lány kutat a szekrényében.- ,,Vajon mit keres? Milyen gyönyörű így. A porcelánfehér bőre...a fekete haja...a barna szeme. Olyan gyönyörű... olyan törékeny....”
Inuyasha ekkor alig hallhatóan sóhajtott egyet. Viszont Kagome még ezt az alig hallható sóhajtást is meghallotta. Hirtelen oda nézett, ahol Inuyasha állt. Kagome megdöbbenésében sikított egyet, majd a szekrény ajtaja mögé bújt.
Kagome:-  Inuyasha te mit keresel itt?
Inuyasha beugrott az ablakból, a lány szobájába.
Inuyasha:- Érted jöttem.
Kagome lenyugodott, és előjött a szekrényajtó mögül. Inuyasha közelebb ment hozzá, majd megfogta a derekánál, és magához húzta.
Kagome:-  Nem mehetek.
Inuyasha:- Miért nem?- Inuyasha Kagome vállára hajtotta a fejét és érezte Kagome édes illatát. Hallotta a lány szavait, de nem foglalkozott a jelentésével.
Kagome is így volt ezzel. Hagyta, hogy Inuyasha magához ölelje. Viszont elhatározta, hogy féltékennyé teszi.
Kagome:-  Ma este bálba megyek.
Inuyasha Kagomera nézett, és az arcát fürkészte.
Inuyasha:- Milyen bálba?
Kagome:-  Az iskolai bálba. Ma lesz héttől.
Inuyasha:- Jó akkor elkísérlek.
Kagome:-  Nem. Jön értem egy fiú.
Inuyasha e mondat hallatán elengedte Kagomet és elhátrált a lánytól.
Inuyasha:- Milyen fiú?
Kagome:-  Satsinak hívják. Ma érkezett az iskolába. Nagyon kedves fiú. Elhívott a bálba, és
megígérte, hogy értem jön.
Inuyasha még jobban elhátrált Kagometől.
Inuyasha:- Hogy képzeled, hogy más fiúkkal jársz randevúzni?
Kagome:-  Miért ne tenném? Elvégre nem járunk együtt. Különben is neked ott van Kikyou!
Inuyasha:- Az teljesen más...
Kagome:-  Miért más?
Inuyasha:- Nem engedem, hogy elmenjél azzal a fiúval.
Ekkor csöngettek, majd nem sokkal később Souta kiabált fel Kagomenak.
Souta:-      Kagome! Valami Satsi jött, hogy elvigyen valami bálba. Feljöhet hozzád?
Kagome:-  Küldd csak! - Kagome dühében teljesen elfelejtette, hogy Inuyasha a szobában van.
Inuyasha és Kagome farkasszemet nézett egymással. Az a bizonyos fenyegető nézés, ami annak a zöld szemű szörnynek köszönhető. Inuyasha nem, mert közelebb menni Kagomehoz, és Kagome nem volt hajlandó közelebb menni Inuyashához.
Inuyasha ekkor valami furát érzett: ,,Mi ez  a szag? Mintha démon szagát érezném.”
Ekkor kopogás hallatszott.
Kagome:-  Szabad!
Satsi lépett be a szobába.
Inuyasha: ,,Ő az. Ennek a fiúnak démon szaga van. Ráadásul azért, mert ő maga a démon.”